Egy korsó Borsodi-Kilkenny
2010.05.11. 08:44
Nem rajongok a sablon dolgokért.
A "csináljunk-úgy-mintha" pedig közvetlen hányingert okoz, mégis, felül kell bírálnom eddigi álláspontomat - gyöngyszem a sárban effekt.
A tehetség, és a hangulat átadásának művészete nem egy földrajzilag kötött műfaj, sőt: éppen az idegen kultúrától "megfertőzve" válik teljessé. Ja igen, amiről eszembe jutott mindez.
Tucatnyi alkalommal hallottam-láttam ezt a nótát, de milyen a magyar ember: a lényegtelen dolgokat csak fél szemmel. Így fel sem tűnt, hogy nem egy Lipcsébe emigrált ír csapatról, hanem egy borsodi formációról van szó.
Hogy is fogalmazzak... öregszem, és engem is elért a South Park felett gomolygó sznob-felhő? Vagy egyszerűen jó amit csinálnak patkányék...
Meghallgattam az albumot - na jó, csak párszor, ne fenyegessen az unalomba fullasztás réme - és azt kell mondjam, jóféle ez. A Freedom különösen.
És Alexanderék ezernyóccázé' árulják. Kicsit emésztem még, és sok év után lehet hogy kibővítem a boltban vásárolt Roses, Bill és Hobo albumokat egy eredeti pattipatkány kiadással (igen, pattipatkány. neangolkudjunk)
Mégegyszer: ha ez már a sznobság, akkor se köpjetek. Vagy de, csak ne felém.
Csak idő kérdése, és kedélyes Esterházy felolvasásokat fogok tartani, modoros, és nevetésre kicsit sem ingerlő kiszolásokkal tarkítva. Majd akkor lehet köpködni, de ez még semmi :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
aCigó 2010.05.11. 19:14:33
kutya_zzr · http://www.hegylakok.hu 2010.05.11. 20:49:38