Ez már nem ugyanaz...

2008.07.06. 07:38

Vannak az életnek objektív mérőműszerei. Az egyik ilyen, hogy a körülötted lévő konstans dolgokhoz viszonyítod, a saját pillanatnyi léted. Így könnyen ledöbbenhetsz hogy 15 éve még 40 forintért tankoltál, hogy 10 éve még nem éltél rosszul 50.000.- forintból, vagy  ugyanennyi évvel ezelőtt mit gondoltál egy 18 éves lányról.

Elmúltak az évek, és ezt nem szívesen látja be az ember. A benzin 40 helyett 340, az 50.000.- forint lassan a telefonszámlát nem fedi a családnak - és a 18 éves csajok ? Nos hagyjuk is: ők már nem ugyanazok a 18 évesek mint anno.

De mindezt persze muszáj megemészteni az embernek - hiszen életének szerves része lett - és ugye mindannyian ismerjük a régi bölcseletet:

"..Adj, Uram, erőt: hogy elviseljem a megváltoztathatatlant,

és adj, Uram, bátorságot, hogy megváltoztassam a megváltoztathatót,

és adj, Uram, bölcsességet, hogy mindig megkülönböztessem a kettőt!.."

 

Szóval elmúltak az évek, de eddig, ilyen pimaszul még senki/semmi nem figyelmeztetett erre, mint tegnap egy tárgy. Igen, nevezzük egyszerűen tárgynak, így talán könnyebb objektívnek maradni vele kapcsolatban. És ez a tárgy, az új Honda CBR600RR.

 

Nem is igazán jó szó a döbbenet. Hiszen papíron 'csak' 120 lóerőt teljesít ( alig többet mint saját, 15 évvel ezelőtti tervezésű, de 2002-es gyártású motorom ) és ugye műszakilag is azt várnánk egy Hondától, hogy steril, megbízható, egyszerű legyen: a lenyűgöző, állatias, vad jelzőket általában a konkurens márkák bitorolják.

De nincs mit tenni - az, hogy szárazon alig lépi át a másfél mázsás határt a gép, és hogy a két tengely mindössze 137 centire van egymástól, már előrevetíti, hogy itt kőkemény GP feelinget fogunk kapni.

Felülök - a plexi bő fél méterre kerül a sisakomtól, pedig 176 centimmel nem vagyok egy égimeszelő. Egészen a hátsó ülésig ( hátsó ülés? muhaha... :-) csúszom, lábaimat eddig ismeretlen hegyesszögbe hajlítva lépek a lábtartókra,  az X-Lite-ot megpróbálom belemélyeszteni a tankon erre kitalált mélyedésbe, miközben nyakamat hátraszegve, szemeimmel megpróbálom a horizontot elkapni: nem egyszerű, Jane Fonda itt sikítva dobja el az Aerobic kazettát... Ha az ember túrásabb motor után ül fel, elsőre elképzelni sem tudja, hol fog elférni ilyen testhelyzetben.

 

Aztán elindulunk: már széria dobbal is fenyegetően szép a hang, mely az ülés alól tör elő ( lényegesen szebb a forma és a hanghatás is mint az 1000RR-en) az elektronikus kormány-lengéscsillapító jótékony hatását már az első kanyarokban érezzük: az út nem épp tökéletes minőségű.

"..Nagy figyelmet szenteltek a konzisztens erőleadásra a közepes fordulattartományokban.." - olvastam még a sajtóanyagban, a teszt előtt. Jó reggelt, ez nem a Harry Potter - nem is varázsol el a dolog. És a motor ugyanezt igazolja : 9000-ig kelletlenül, nyúlósan, szinte méltatlanul pörög fel, a hihetetlen kompakt erőforrás ( méretre a Hornet 250-nél is kissebb ). Aztán átlépi a fordulatszámmérő a 9-est, 10-nél meglódul, 11.500-nál a nyomatékmaximum még lök rajta egy embereset, és gyakorlatilag töretlenül megy egészen 15.000.-ig, ahol jól kontrollálhatóan, kb. egy 500-as tartományban esik vissza az ereje, de ott is lassan, kiszáámíthatóan: van időm feljebb pöckölni, a Hondához képest egyébként meglehetősen hangos, de rém pontosan működő váltót.

Az erő nem fogy el a felső fokozatokban sem: már bőven 200 felett járunk - 130-tól kötelezően a fent leírt jóga pozícióban - a plexi mögül kinézve már hiába próbálkozik a prémium kategóriás sisakom megbírkózni a menetszéllel.

Egy nyújtott kanyarból kigyorsítva még beszúrok az előttem haladó 1000RR -nek, az óra itt már túlszalad a 250-es jelzésen, a pilóta nem is érti: ő gyorsnak érezte magát a majd kétszer ekkora erőforrással megáldott vason: most meg ráelőztek. Egy 600-assal. Pfff...

De ekkor hirtelen fékezni kényszerülök - újabb meglepetés. Minden erőmre szükségem van, és nem a fékkar működtetéséhez. Mindkét karom megfeszül, ahogy párszáz méteren, vagy 200 egységgel csökken a műszeren jelzett sebesség. Jól adagolható, hihetetlen erős megoldás - a tucat gépek pépes nyomáspontú darabja, vagy a Ducati adagolhatatlanul harapó satuja itt labdába sem rúghat: ez a radiális Tokico úgy jó, ahogy van, pont.

Csupa mosoly vagyok, amikor a kulcsot Off állásba helyezem az Iron Motors parkolójában. Megköszönöm Sanyinak a lehetőséget, és az élményt. Rá fél órára az 'öreg' ZZR-el és társaimmal haladunk már Soldvadkert felé, hogy az Anna panzióban, egy remek szürkemarha szelettel tegyük teljessé a napot.

Jól haladunk, de a hepehupás úton néha meg-meg mozdul a ZZR kormánya a kanyarban, az előzésnél ugyan jelen van teljes erejével mind a 100 ló - de ez nem ugyanaz a világ, nem ugyanaz a 600 köbcenti. A Hondán megélt sebészi pontosságú futómű, a pimaszul sok erő, és az innovációk tömkelege mind azt súlykolja beléd: eltelt az a 10 év, nagyon is el.

Viszont én most is egyenes háttal ülök, elfér a barátnőm is mögöttem, és a három dobozban annyi holmink elfér, hogy 1-2 hétre bármikor elindulhatunk a motorral - bárhova.

Szóval ez már nem ugyanaz a világ: a 600-as motorokkal már kényelmesen lehet ezreseket verni, csak jöjjön elegendő számú kanyar. És az erejével sem lesz senkinek baja: aki ezt a 120 lovat ki tudja motorozni maradéktalanul, annak külön gratulálok. Ha nincs is meg benne az az alsó nyomaték többlet, mint a 'csalós' 636-os Kawákban volt pár éve, de tény hogy roppant erős ez a motor.

Még egy fix pont: az, hogy a legizgalmasabb kirándulás volt a CBR600RR az eddig próbált kategóriák között, az egészen biztos. És ha egy Hondáról az izgalmas jelző jut először eszembe, akkor tényleg nagyot változott a világ...

Csak így tovább, 10 év múlva újra kipróbálnám azt az akkori 600-ast, ami mellett ez a gép avítosnak, vagy gyengének tűnik.

 

( update : Badzoli és a többiek kérésére, íme a helyszínen készült képek java :

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kutya-vilag.blog.hu/api/trackback/id/tr30555398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ekkerjoz 2008.07.07. 10:01:53

Zzr 1100-at gyilkoltam vagy két évig, az volt az utolsó sportos motorom. Mikor rájöttem, hogy nem olyan jók a reflexeim, mint amit a speedek kívánnak, átültem túramotorra, aztán csopperre. Semmit nem javultak a reflexeim, de ezek az evoluciós motorok sokkal jobbak lettek, mint 12 éve, amit nem tud a motoros, tudja a gép, asszem egy próbakört megyek nyílt napon egy CBR-en, mert tényleg izgalmasnak látszik.

Üdv:EJ

kutya_zzr · http://www.hegylakok.hu 2008.07.07. 12:24:11

Én még most is ZZR-en ülök: a reflexeimet meg pályanapon és tréningeken edzem.
A CBR pedig tényleg jó lecke: egészen különleges élmény volt a 10 évvel ezelőtti CBR/ZX-6R-ek stb után...

Muszály lesz legközelebb egy idei Zx6-ot is megpróbálnom, a direkt összehasonlítás okán. Mert az ember szíve ZÖLD marad, nincs mese... :-)

Neked milyen cruisered lett a ZiZi után ? Érdekel hogy mi az a motor, ami a nagy Kawa után is elegendő élményt ad.

ekkerjoz 2008.07.07. 12:44:09

Honda Gold Wing, nem röhög!
Egy idő után nem csak az élményért motorozol, hanem mert szeretsz motorozni. Harmincöt évesen vettem először észre, hogy többet tud a zzr, mint én, ezért váltottam gigarobogóra. Aztán csopperre.
Sosem féltem a zzr-en, míg egyszer jöttem haza Belgiumból autópályán, tartósan 180-190 km/h tempóval, mikor egy olyan szakaszra értem, ahol lefagyott a pára az útra (áprilisban...), és alig tudtam megállni. Ha ez este van, most nem írok, tizenkét autó tört azon a két kilométeres szakaszon össze, merész nyolcvannal jöttem Passauig. Onnan méglassabban.
El is adtam a zzr-t, a nagyzizit, hogy sokáig tudjak motorozni.

kutya_zzr · http://www.hegylakok.hu 2008.07.07. 12:51:44

Van egy mondás: ha megöregszel, GoldWinget veszel. Ha meg is hülyülsz, akkor trike-ot...

( Ha ezt este TrikerDodi, vagy Misi olvassa, biztosan kitekeri a nyakam! :-))))

Tény hogy megél mindannyiunk pár meleg helyzetet a vason, és olyankor elgondolkozik: mi a fontos az életben. Érthető döntés, és nem röhög - a GW ( a maga helyén) igenis jó motor. Nem egy másik kategóriához, hanem a saját társaihoz képest.
Csak a sok GW-s viccet kell tudni elviselni ( CD rádió vs. mosogatógép, kezelési útmutató stb :-) de ez már csak egy ilyen irigy, fricskázós világ. :-D

kutya_zzr · http://www.hegylakok.hu 2008.07.07. 13:15:11

Itt van Sanyi telefonszáma: ha ki szeretnéd próbálni a kis CBR-t, ő biztosan fog tudni segíteni ( főleg egy Goldwingesnek ! :-)

06-20-961-6318

ekkerjoz 2008.07.07. 16:27:50

Most már az életben le nem mosom magamról a goldwinget, nem mintha szégyellném, de rajtam maradt, mint szamáron a fül.
A fiam délben hozott haza egy gsxr 600-at, nahh, kérlek, az is tud menni.
Most szálltam le róla, remeg a térdem, mint mikor állva izélek, kurvagyors gép, nem lehet eldobni, baszott jó a futóműve, mostmár muszáj lesz a cbr-t is kipróbálni. Kösz a számot.

gri 2008.07.08. 10:43:16

Nem nyelveszkedni akarok, de a "muszaly" igy ebben a formaban nagyon fajdalmas. :-)

kutya_zzr · http://www.hegylakok.hu 2008.07.08. 11:31:13

Köszi az észrevételt: a cikk írásakor épp nem ért rá az aktuális 'cenzúra'.
Én meg egyébként nem vagyok rossz helyesírásból - de a kapkodásban még egy IJEN szarvashiba is becsúszik néha...

thx ! :-)

nigger 2008.07.22. 21:15:22

Ajánlom a nagyrobogót mindenkinek.El is felejtetek minden váltós mocit az biztos.Olyan mint az Amcsi verda.Ha egyszer beülsz soha de soha többé nem ülsz másba.Gáz és fék más nem is kell.
süti beállítások módosítása